Arany János Tengeri Hántás Elemzés — Arany János - Tengeri-Hántás (Elemzés) - Házidolgozatok És Segédanyagok
A Tengeri-hántás című ballada 1877. július 15-én keletkezett, az Őszikék egyik darabja. Első változata még az 1850-es évekből való, akkor még "Tengerifosztók" volt a címe. Végleges formáját 1877 nyarán nyerte el, de csak 1880-ban jelent meg az Árvízkönyv Szeged javára című kiadványban. A Tengeri-hántás a népéletből vett, népéleti tárgyú vers. Az Őszikék korszak jellegzetes témái: szerelem, bűn és bűnhődés kérdései fogalmazódnak meg benne. A tengeri a kukorica másik neve. A tengerihántás azt jelenti, amikor a kukoricacsőről lehúzzák a héját, a csuhét, ezt más szóval kukoricafosztásnak is mondják. A versben szó esik bizonyos "piros cső"-ről: nagyon ritkán akadt mélyvörös, bordó színű kukoricacső (nem a vörös a természetes színe, a piros csövek amolyan mutáns csövek). Úgy gondolták, aki ilyet talál, annak a piros cső szerencsét hoz. A tengerihántás régen vidéken egy petróleumlámpa vagy a tűz fénye mellett a szabadban zajló tevékenység volt, mely közben az emberek beszélgettek, énekeltek, vagy valamelyikük mesélt egy-egy jó történetet.
Lyrics
- Arany jános tengeri hántás elemzés lyrics
- Mennyibe kerül a palatető felújítása
- A rosé műfaj lett
- Alice Csodaországban teljes mesefilm – MeseKincstár
- Arany jános tengeri hántás elemzés album
- 1 bögre liszt hány dkg
- Arany János: Tengeri-hántás - a balladák keletkezése - YouTube
A Tengerihántás Arany János (költő) "őszikék" balladái közül egyik kiemelkedő műve. Típusa pedig parasztballada. Története [ szerkesztés] A mű történetét két elbeszélő mondja el, az őszi kukoricahántás közben a ropogó tábortűz körül. A ballada két fiatal kapcsolatáról szól, Tuba Ferkóról és Dalos Eszterről. A szerelmük hevében a lány, nem kívánt teherbe esik a férfitől akit nem rég óta ismert, amit a korban nagyon elítéltek, ezért is viseli meg a lányt nagyon, aki terhének okán öngyilkos lesz. Tuba Ferkó a lelkiismeretfurdalás okozta bánat nyomán szintén öngyilkos lesz. És a mű végén visszatérünk a már lohadó tábortűzhöz. Szerkezete [ szerkesztés] A ballada szerkezete egy szálon futó, körkörös: a mű elején a mesélők és társaságuk a ropogó, majd a mű végén már a lohadó tűz körül ülnek. Tragédia [ szerkesztés] A ballada egy tragikus történést beszél el amelynek fő tárgya, Dalos Eszter és babájának, illetve Tuba Ferkónak öngyilkossága. Ezen kívül a szerelmi bánatot mutatja be. Dalos Eszter halálát követően pedig Tuba Ferkó őrlődéseit olvashatjuk.
Arany János: Tengeri-hántás (elemzés) – Jegyzetek
[ARANY J�NOS] Tengeri-h�nt�s (1877) - Arany J�nos - Az elveszett alkotm�ny (1845) Toldi (1846) Toldi est�je (1848) A nagyidai cig�nyok (1851) Csal�di k�r (1851) Kertben (1851) Visszatekint�s (1852) A lejt�n (1857) A walesi b�rdok (1856) V. L�szl� (1853) Szondi k�t apr�dja (1856) �gnes asszony (1853) Az �r�k zsid� (1860) Buda hal�la (1863) Epilogus (1877) Naturam furc� expellas (1877) Tambur�s �reg �r (1877) Mindv�gig (1877) V�r�s R�b�k (1877) Tengeri-h�nt�s (1877) K�t elbesz�l�t szerepeltet. Egyik�k csak a keretnek tekinthet� els� �s utols� versszakban sz�lal meg. E keretben �br�zolt helyzetnek egyik szerepl�je az a szem�ly, aki a k�zb�ls� tizenk�t versszakban t�rt�netet mond el. A kereten bel�l a t�rt�net k�pezi az els� sz�lamot, �s az elbesz�l� (a m�sodik elbesz�l�) k�zbeiktatott kisz�l�sa adja a m�sikat. Ez a k�zbeiktatott kisz�l�s a kereten k�v�li helyzetre utal � a k�t t�rt�n�s teh�t ez�ttal mind t�rben, mind id�ben k�l�nb�zik egym�st�l �, s mindig az utols� el�tti sorra korl�toz�dik, lesz�m�tva a kereten bel�li elbesz�l�st kezd� �s z�r� szakaszt, ahol az utols� sorra is �tterjed.
Sőtér István megállapítása szerint "Tuba Ferkó és Dalos Eszti története káprázatként, belső jelenésként folytatódik a hallgatók tudatában, s Ferkó halálát az összebúvó legények-leányok hallucinációjából, furulyaszót sejtő révületéből találhatjuk ki. " A mű morális problémája a "bűn és bűnhődés". Tuba Ferkó azzal, hogy magára hagyta várandós kedvesét, jóvátehetetlen hibát követett el, közvetve vagy közvetlenül halálát okozta neki és gyermekének. Bűnhődése szükségszerű, az ítéletet azonban nem a külső világ szolgáltatja, hanem a lelkiismeret. (Mint ahogy az Ágnes asszony ban is látható: nem a társadalmi ítélet a fontos, hanem a lélek büntetése, a megőrülés. ) Tuba Ferkó öngyilkossága is ebből fakad. Hiába keresi kedvesét ebben a világban, már csak a másik világban oldhatja fel a bűnt. A ballada misztikus színezete ennek a szálnak a beiktatásával erősödik fel. Az erkölcsi vétek kezelésének újszerűsége is megragadható azonban, ha az elbeszélő és a közbeszóló mellett feltételezzük Arany személyes kiszólásaként a "Ne gyalázza érte senki" mondatot.
Okostankönyv