József Attila Külvárosi Éj Elemzés | Antiwar Songs (Aws) - Attila József: Külvárosi Éj
- József Attila: Külvárosi Éj Archives | Magyar Nemzet
- KIDOLGOZOTT ÉRETTSÉGI TÉTELEK: József Attila : Külvárosi éj elemzése
- József Attila: Külvárosi éj (elemzés) – Jegyzetek
Gyönyörű! 30 Táncba fognak 56 Tedd a kezed 71 Temetés után 191 Tél 15 Téli éjszaka 145 Thomas Mann üdvözlése 232 Tiszazug 100 Tiszta szívvel 41 Tizenöt éve 294 Tószunnyadó 70 Tömeg 112 Tudod, hogy nincs bocsánat 268 Tudtam én 79 Tünődő 116 Tüzek éneke 91 Útrahívás 18 Ülni, állni, ölni, halni 52 Vak, vak, vak 295 Végül 60 Vigasz 164 Világokat igazgatok 297 Világosítsd föl 215 Villámok szeretője 28 Zuzmara 85 Zúgó, fehér 285 Nincs megvásárolható példány A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük. Előjegyzem
József Attila: Külvárosi Éj Archives | Magyar Nemzet
1937. február 20-án ismerkedett meg utolsó szerelmével, Kozmutza Flórával, aki gyógypedagógusként dolgozott. A költő ekkor már nem volt olyan egészségi állapotban, hogy képes lett volna kitartó udvarlásra. Július második felében következett be az utolsó, tragikus idegösszeomlása, amiből már sosem tudott igazán felépülni; December 3-án este a balatonszárszói állomáson a mozgó vonat alá veti magát. Forrás
Itt tör fel a költő szívében a hitvallás; a külvárosi éj minden ellentmondásosságával a jövőt jelenti: "Szegények éje! Légy szenem... ". A versszakban megjelenő vas a lényeg kifejeződése; az üllő, a kalapács, a penge egyaránt vasból van, tehát e lényeg hasznos formákban való megjelenítődései. Utalnak a nehéziparra, a munkásságra, ugyanakkor a győzelem e képsorban nem a fegyveres harc, hanem a kitartó munka eredményeként mutatkozik lehetségesnek. Az ódai szárnyalás után még nem fejezi be a verset a költő, hanem négy tömör sorban, Villon szókimondó hangjára emlékeztető nyíltsággal visszaránt minket a jelenbe, lemondó egyszerûséggel zár: "Az éj komoly, az éj nehéz. /Alszom hát én is, testvérek. /ne üljön lelkünkre szenvedés. /Ne csípje testünket féreg. " Ösztönzőinek ihletését, korábbi motívumait saját rendjébe foglalta a Külvárosi éjben, s megfogalmazta a világ bonyolultságát a költeményben fel-felbukkanó, majd eltűnő, egymásra utaló, egymást kiegészítő, továbblendítő képek szövevényének segítségével.
196 Levél 302 Légy ostoba!
KIDOLGOZOTT ÉRETTSÉGI TÉTELEK: József Attila : Külvárosi éj elemzése
A Külvárosi éj 1932-ben íródott. A Külvárosi éj című kötet címadó verse, ebben a kötetben volt olvasható először 1932 őszén. Az 1920-as, 30-as évek fordulóján elapadt az a forradalmi hullám, amely Európa-szerte kibontakozott. József Attila, a forradalmár költő ebben a helyzetben elmagányosodott. Ezáltal fordulat állt be költészetében, új költői minőséget hozott létre. A Külvárosi éj az Éjszaka-versek egyik darabja. Megírását befolyásolta a gazdasági világválság után kialakult helyzet, a szegénység, a kivándorlási hullám. Egy másik külváros-vers, A város peremén párversének szokás tekinteni. Az Éjszaka-versekben a sivárság, üresség érzését kifejező külváros-motívum az uralkodó, az éjszaka pedig szimbolikus jelentésű: a történelmi korszakot, a dolgozó osztályok helyzetét fejezi ki, emellett olyan napszak, amikor tisztábban lehet felismerni a felszín mögött a lényeget. A szakirodalom Éjszaka-verseknek nevezi az olyan József Attila-műveket, amelyekben megjelenik ez a visszatérő motívum, pl.
A költő ezekkel a tétova gyenge mozgásokkal a vers nedvességgel átitatódását hangsúlyozza. A 3. vsz. -ban megszemélyesíti az éjszakát, egy csavargóhoz hasonlítja az éjszakát. Ezzel a költő a munkásosztályt kívánja szimbolizálni, vagyis a éjszakának is keményen kell dolgoznia a köznapi munkásokhoz hasonlóan azért, hogy teljesítse elvégzendő feladatát az éjszakához hasonlóan. Az 5., 6., 7. táguló képei a környékbeli gyárak felé tágulnak ki (szövőgyár, vasgyár, cementgyár, csavargyár). Itt is megjelenik a munkásosztály képe. A gyárakban is csend uralkodik éjszaka. A megjelenő csendet mégis megtöri a szövőgyárba besurranó hold fénye, mely a szövőszékeken tükröződve szövőnők álmait szövi. A szövőműhelyben uralkodó sötétséget a költő egy sajátos eszközzel érzékelteti Berzsenyi Dánielhez hasonlóan (Levéltöredék barátnémhoz), mégpedig az apró fényvillanásokkal, jelen esetben a beomló hold fényével. Csend és sötét uralkodik a gyárakban: "készül bennük a tömörebb sötét, a csönd talapzata", "szövőgyárak ablakán kötegbe szállaholdsugár".
- Házi lasagne tészta + 3 tökéletes recept - Receptneked.hu - Kipróbált receptek képekkel
- József Attila – A táj újszerű megközelítése – IRODALOMÓRA
- Harry potter teszt ki mondta 2018
- KAPCSOLAT – BOLDOG ZOKNIK
- Age of empires definitive edition csalások
- Samsung galaxy j5 2017 leírás samsung
- József Attila tájköltészete by Balázs Méhész
- KIDOLGOZOTT ÉRETTSÉGI TÉTELEK: József Attila : Külvárosi éj elemzése
József Attila: Külvárosi éj (elemzés) – Jegyzetek
Gyönyörű! 30 Táncba fognak 56 Tedd a kezed 71 Temetés után 191 Tél 15 Téli éjszaka 145 Thomas Mann üdvözlése 232 Tiszazug 100 Tiszta szívvel 41 Tizenöt éve 294 Tószunnyadó 70 Tömeg 112 Tudod, hogy nincs bocsánat 268 Tudtam én 79 Tünődő 116 Tüzek éneke 91 Útrahívás 18 Ülni, állni, ölni, halni 52 Vak, vak, vak 295 Végül 60 Vigasz 164 Világokat igazgatok 297 Világosítsd föl 215 Villámok szeretője 28 Zuzmara 85 Zúgó, fehér 285
A tárgyias világ leírásába szőtt metaforikus megszemélyesítés ("a fény hálóját lassan emeli") és a hozzá kapcsolódó hasonlat ("mint gödör a víz fenekén") a költeményt egy másik szférába, a költészet szférájába emelik. Az első versszakban még a fény uralkodik, habár feszültség keletkezik a fény és a homály között, valamint megjelenik a mozgás, a nedvesség később egyre nagyobb szerephez jutó érzékelése. A "Csönd" szóval vezeti be József Attila a második szakaszt, ezzel még nyomasztóbbá téve az egyre homályosabb szobát. A sötétedő konyhába a mozgás érzetét kelti a költő; a félhomályban esetlen, tétova mocorgást képzel a tárgyi világba: mászik a súrolókefe, tűnődik, a lehullani vágyó faldarab. Képileg eltávolodunk a konyhától a következő versszakban, a megszemélyesített éjt követjük a város pereméhez. A motívumok azonban visszautalnak az előző képre: kevés hold gyúl-kevés a fény, mint a konyhában, lassú mozgás, szótlanság, azonban itt a gyárak már teljes sötétségbe burkolóztak, s a csend is egyre nyomasztóbb.
Hallod-e, csont, a csöndet? Összekoccannak a molekulák" (Téli éjszaka) Tájelemek: a hagyományos tájelemek (hegyek, fák, mezők, bokrok, csillag stb) mellett újszerű elemként jelennek meg a város képei: a gyárak, a vasutak, a peremváros házai, a gépek, műhelyek, szerszámok. J. A. korában ezek a technikai fejlődés szimbólumai, de ezekben a költeményekben ( A város peremén, Téli éjszaka, Külvárosi éj) az élettelen, rideg anyag az érzelem-nélküliség, a világ embertelen, gépies működésének szimbóluma. Eszmény-nélküliség József Attila tájversei egy részében szinte nyomát sem találjuk a hajdani idillnek. A téli, kopár éjszakák egy sajátos világszemlélet kifejezőeszközei: amelyben az emberi nyomorúság, az ember számára idegenné és barátságtalanná vált világ, a magány és a szenvedés fogalmazódik meg. Pl. a Holt vidék című költemény hagyományos tájvers (nem város, hanem a tanyavilág a színhely) statikus, mozdulatlan tájat ír le (jellegzetes szókincs: fagy, tél, csend, homály) előbb a körülötte lévő tájat írja le, majd halad befelé a tanyáig, az emberi világig amilyen vigasztalan a táj, annyira reménytelen az emberi lét ("ezeken nem segít ima") Fizikai és szellemi szintek közötti átjátszás József Attila jellegzetes versírói technikája az, hogy az érzékszervekkel felfogható fizikai valóságból egy-egy szó (költői kép) segítségével rögtön egy szellemi, szimbolikus szintre emelkedik.