Számvitel Rendjének Megsértése Elkövetési Magatartás — Magyar Büntetőjog - Különös Rész - A Számvitel Rendjének Megsértése - Mersz
- Számvitel rendjének megsértése Btk. 403. § - ügyvédi képviselet - Roska Ügyvédi Iroda
- Gazdasági bűncselekmények
- Gazdasági bűncselekmények - Dr. Pinczés Ferenc ügyvéd
- Magyar büntetőjog - különös rész - A számvitel rendjének megsértése - MeRSZ
Költségvetési csalás Btk. 396. § (1) Aki a) költségvetésbe történő befizetési kötelezettség vagy költségvetésből származó pénzeszközök vonatkozásában mást tévedésbe ejt, tévedésben tart, valótlan tartalmú nyilatkozatot tesz, vagy a valós tényt elhallgatja, b) költségvetésbe történő befizetési kötelezettséggel kapcsolatos kedvezményt jogtalanul vesz igénybe, vagy c) költségvetésből származó pénzeszközöket a jóváhagyott céltól eltérően használ fel, és ezzel egy vagy több költségvetésnek vagyoni hátrányt okoz, vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (2) A büntetés bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztés, ha a) a költségvetési csalás nagyobb vagyoni hátrányt okoz, illetve b) az (1) bekezdésben meghatározott költségvetési csalást bűnszövetségben vagy üzletszerűen követik el. (3) A büntetés egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a) a költségvetési csalás jelentős vagyoni hátrányt okoz, vagy b) a nagyobb vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalást bűnszövetségben vagy üzletszerűen követik el.
Számvitel rendjének megsértése Btk. 403. § - ügyvédi képviselet - Roska Ügyvédi Iroda
Ezzel a megfogalmazással a jogalkotó célja az volt, hogy kezelje azt a problémát, amikor egy támogatás nem feltétlenül egy bizonyos költségvetésből származnak vagy a befizetési kötelezettségek nem egy költségvetés tekintetében terhelik a befizetőt. Ez a kitétel a problémát oly módon oldja meg, hogy törvényi egységet teremt a máskülönben automatikus halmazatot képező bűncselekmények között (ha tehát különböző költségvetéseket sért valakinek a magatartása). A tényállásban eredményként a "vagyoni hátrány okozása" szerepel. A Btk. értelmező rendelkezései között szereplő általános vagyoni hátrány-fogalom alatt a vagyonban okozott kárt - ami a bűncselekménnyel a vagyonban okozott értékcsökkenést takarja - és az elmaradt vagyoni előnyt kell érteni. A költségvetési csalás tényállása alkalmazásában ezen kívül a vagyoni hátrány alatt érteni kell még a költségvetésbe történő befizetési kötelezettség nem teljesítése miatt bekövetkezett bevételkiesést, valamint a költségvetésből jogosulatlanul igénybe vett vagy céltól eltérően felhasznált pénzeszközt is.
Magyar büntetőjog - különös rész - A számvitel rendjének megsértése - MeRSZ Több száz tankönyv és szakkönyv egy helyen Online. Bárhol. Bármikor. Görgényi Ilona, Gula József, Horváth Tibor, Jacsó Judit, Lévay Miklós, Sántha Ferenc, Váradi Erika Tartalomjegyzék - Tartalomjegyzék nem jeleníthető meg. - Wolters Kluwer Kft. ISBN: 978 963 295 629 9 Online megjelenés éve: 2016 A Miskolci Egyetem Büntetőjogi és Kriminológiai Tanszékének munkatársai által írt tankönyv legújabb kiadása látott napvilágot. A kötet a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény Különös Részének fejezeteit tartalmazza, kivéve a honvédelmi kötelezettség elleni bűncselekményeket és a katonai bűncselekményeket. Az új Btk. 2013. július 1. napján lépett hatályba, amelynek következtében a Különös Rész joganyaga jelentősen átalakult, több bűncselekmény törvényi tényállása megszűnt, számos tényállás módosult, illetve a törvényalkotó jelentős számban új bűncselekményi tényállásokat iktatott be a Btk. rendszerébe. A kéziratot 2013. augusztus 31. napján zártuk le, a tankönyv azonban a 2013. szeptember 19. napján hatályos büntetőjog teljességét tartalmazza.
Gazdasági bűncselekmények
- Számvitel rendjének megsértése Btk. 403. § - ügyvédi képviselet - Roska Ügyvédi Iroda
- Szigethalmi szent istván általános iskola la kreta
- Dél pest megyei víziközmű szolgáltató zrt pictures
- Bali, ahol álmok válnak valóra | VITAL MAGAZIN
- Pápai józsef az én apám
- Szamvitel rendjének megsértése elkövetési magatartás
- Hogy hangzik a magyar nyelv a külföldieknek
- A mi kis falunk lesz 3 évader
- Kell még egy szó kotta 6
- Gasztroenterológia székesfehérvár szent györgy kórház
- Hány nap van egy évben
Gazdasági bűncselekmények - Dr. Pinczés Ferenc ügyvéd
A tankönyv feldolgozása követi a magyar szakirodalomban kialakult elméleti felfogást és módszert. Az egyes bűncselekményi törvényi tényállásokat a büntetőjog általános részében elfogadott elméleti tételek alapján meghatározott logikai rendben tárgyaljuk, figyelembe véve az oktatás didaktikai és a joggyakorlat jogértelmezési követelményeit. A joganyag feldolgozása során a szerzők támaszkodtak a több mint száz éves magyar büntetőjogi tankönyv-irodalom időtálló eredményeire. Egyaránt merítettek a múlt századforduló klasszikus tankönyveiből, a kortárs szakirodalomból és saját kutatómunkájuk eredményeiből. A tankönyvet elsősorban az egyetemi jogi felsőoktatásban résztvevőknek ajánljuk, de emellett okkal bízunk abban, hogy a joggyakorlatban működő, szakterületük elméleti anyagával lépést tartani kívánó jogászok is haszonnal forgathatják.
Gyakran Ismételt Kérdések A tényállás legfontosabb esetköre szerint a költségvetési csalást az követi el, aki költségvetésbe történő befizetési kötelezettség vagy költségvetésből származó pénzeszközök vonatkozásában mást tévedésbe ejt, tévedésben tart, valótlan tartalmú nyilatkozatot tesz vagy a valós tényt elhallgatja, a költségvetésbe történő befizetési kötelezettséggel kapcsolatos kedvezményt jogtalanul vesz igénybe, a költségvetésből származó pénzeszközöket a jóváhagyott céltól eltérően használ fel, és ezzel egy vagy több költségvetésnek vagyoni hátrányt okoz. A Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (a továbbiakban: Btk. ) az értelmező rendelkezések között határozza meg az elkövetési értékhatárt, azaz azt az összeget, amelyet el kell érnie a bűncselekmény által okozott vagyoni hátránynak a bűncselekmény megvalósulásához, ez az összeg százezer forint. Az ennél kisebb vagyoni hátrányt okozó megtévesztő magatartások nem valósítanak meg bűncselekményt, kivéve, ha a társadalombiztosítási, szociális vagy más jóléti juttatással visszaélés tényállása valósul meg vagy adott esetben valamely szabálysértésnek (például vámszabálysértés) minősül az elkövető cselekménye.
Magyar büntetőjog - különös rész - A számvitel rendjének megsértése - MeRSZ
A tévedésbe ejtés, tévedésben tartás, valótlan tartalmú nyilatkozat tétele vagy a valós tény elhallgatása a tipikus elkövetési magatartás. A megfogalmazás kellően absztrakt ahhoz, hogy ezáltal valamennyi, a korábban a befizetési kötelezettségek teljesítését biztosító tényállás (adócsalás, munkáltatással összefüggésben elkövetett adócsalás, csempészet stb. ) elkövetési magatartását magában foglalja. A tényállás kimerítésének a feltétele, hogy az elkövetési tárgyak megsértése révén az elkövető "egy vagy több költségvetésnek" okozzon vagyoni hátrányt. Az ehhez a tényálláshoz fűzött értelmező rendelkezés alapján költségvetésen az államháztartás alrendszereinek költségvetését - ideértve a társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak költségvetését és az elkülönített állami pénzalapokat -, a nemzetközi szervezet által vagy nevében kezelt költségvetést, valamint az Európai Unió által vagy nevében kezelt költségvetést, pénzalapokat kell érteni. Költségvetésből származó pénzeszköz vonatkozásában elkövetett bűncselekmény tekintetében a felsoroltakon kívül költségvetésen a külföldi állam által vagy nevében kezelt költségvetést, pénzalapokat is érteni kell.
(9) Nem büntethető a felbujtó vagy a bűnsegéd, ha a (3) vagy a (4) bekezdésben meghatározott bűncselekményt az általa elkövetetett büntetendő cselekményből származó vagyonra követi el. 400. § (1) Aki a más által elkövetett büntetendő cselekményből származó vagyont elrejti, átalakítja, átruházza, elidegenítésében közreműködik, felhasználja, azzal összefüggésben pénzügyi tevékenységet végez, pénzügyi szolgáltatást vesz igénybe vagy arról rendelkezik, és gondatlanságból nem tud a vagyon eredetéről, vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(4) A büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha a) a költségvetési csalás különösen nagy vagyoni hátrányt okoz, vagy b) a jelentős vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalást bűnszövetségben vagy üzletszerűen követik el. (5) A büntetés öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés, ha a) a költségvetési csalás különösen jelentős vagyoni hátrányt okoz, vagy b) a különösen nagy vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalást bűnszövetségben vagy üzletszerűen követik el. (6) Az (1)-(5) bekezdés szerint büntetendő, aki a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló törvényben, valamint a felhatalmazásán alapuló jogszabályban megállapított feltétel hiányában vagy hatósági engedély nélkül jövedéki terméket előállít, megszerez, tart, forgalomba hoz, vagy azzal kereskedik, és ezzel a költségvetésnek vagyoni hátrányt okoz. (7) Aki költségvetésből származó pénzeszközökkel kapcsolatban előírt elszámolási, számadási, vagy az előírt tájékoztatási kötelezettségének nem vagy hiányosan tesz eleget, valótlan tartalmú nyilatkozatot tesz, vagy valótlan tartalmú, hamis vagy hamisított okiratot használ fel, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(8) Korlátlanul enyhíthető annak a büntetése, aki az (1)-(6) bekezdésében meghatározott költségvetési csalással okozott vagyoni hátrányt a vádirat benyújtásáig megtéríti. Ez a rendelkezés nem alkalmazható, ha a bűncselekményt bűnszövetségben vagy üzletszerűen követik el. (9) E § alkalmazásában a) költségvetésen az államháztartás alrendszereinek költségvetését - ideértve a társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak költségvetését és az elkülönített állami pénzalapokat -, a nemzetközi szervezet által vagy nevében kezelt költségvetést, valamint az Európai Unió által vagy nevében kezelt költségvetést, pénzalapokat kell érteni. Költségvetésből származó pénzeszköz vonatkozásában elkövetett bűncselekmény tekintetében a felsoroltakon kívül költségvetésen a külföldi állam által vagy nevében kezelt költségvetést, pénzalapokat is érteni kell; b) vagyoni hátrány alatt érteni kell a költségvetésbe történő befizetési kötelezettség nem teljesítése miatt bekövetkezett bevételkiesést, valamint a költségvetésből jogosulatlanul igénybe vett vagy céltól eltérően felhasznált pénzeszközt is.