Nagy László Ki Viszi Át A Szerelmet Elemzés
- Nagy László: Ki viszi át a szerelmet :: galambposta
- Ki viszi �t a szerelmet? - �retts�gi t�tel
- Okostankönyv
- Irodalom - 12. osztály | Sulinet Tudásbázis
A tücsök a köznyelvbe is felszívódott jelentéssel a dalosnak, a költőnek is jelképe, a tücsökhegedű imádása tehát a költői mesterség és hivatás komolyan vételét, a lírai hős létét lényegbevágóan meghatározó elhivatottság-tudatot is jelenti. A következő képek egyértelműen a mesék, a mítoszok világába vonnak be, ahol a hősnek a lehetetlent kell megcselekednie a győzelemért. A próbák a természet emberivé varázsolását teszik lehetővé, ugyanakkor tragikus áldozatvállalást is követelnek a hőstől. A szivárványra fölfeszülő hős képe nemcsak valami tündéri szépet, hanem a megváltás mozzanatát is magába rejti, s így a tragikumot is. A vers természeti képekkel indult ("tücsök", "deres ág", "szivárvány"), az első három mondat a természet és a költő viszonyát mutatva szólt a jelképesbe és a mítosziba átváltva a költő társadalmi szerepéről. A továbbiakban még dúsabb lesz ez a kapcsolat: a természet mellé az ember (az emberi társadalom) is beiktatódik, a világnak ehhez a teljességéhez kapcsolódik a költő, s így teljesebb képet kapunk társadalmi szerepéről is.
Nagy László: Ki viszi át a szerelmet :: galambposta
1959-től az Élet és Irodalom képszerkesztője, majd haláláig főmunkatársa volt. 1965-ben hosszas hallgatás után új kötete jelent meg, a Himnusz minden időben. Nagy László Ki viszi át a Szerelmet című verse mindenkinek másról szól, és így van ez jól. Kinek harmóniáról, másnak a tisztesség és az értelem kapcsolatáról, életszeretetről, halálról, megint másnak az érzelmek szembeütközéséről remény és kétségbeesés között. Nagy László: Ki viszi át a Szerelmet Létem ha végleg lemerült ki imád tücsök-hegedűt? Lángot ki lehel deres ágra? Ki feszül föl a szivárványra? Lágy hantú mezővé a szikla- csípőket ki öleli sírva? Ki becéz falban megeredt hajakat, verőereket? S dúlt hiteknek kicsoda állít káromkodásból katedrálist? Létem ha végleg lemerült, ki rettenti a keselyűt! S ki viszi át fogában tartva a Szerelmet a túlsó partra! " (1957)
Ki viszi �t a szerelmet? - �retts�gi t�tel
- Ben 10 omniverse játékok online magyarul
- Moderna vakcina: ezek lehetnek az oltás utáni mellékhatások, szövődmények - Portfolio.hu
- Megfújta a szél a fülem
- Vámpírnaplók 4 évad 20 rész
- Eladó német juhász kutyák - 7 | Kiskutya.hu
- Ki viszi �t a szerelmet? - �retts�gi t�tel
- Vers a hétre – Nagy László: Ki viszi át a Szerelmet - Cultura.hu
- Otp travel utazási iroda győr online
Hangvétele egyszerre aggodalmas és bizakodó: egyre sorjázó kérdései aggodalomról, kétségekről árulkodnak, a zárlatban megfogalmazódó felszólítás, paranccsá váló kérdés azonban már a bizakodás jele. A kérdőjelek erőteljes érzelmi töltést jeleznek, a felkiáltójelek erős indulatot érzékeltetnek. A vers témája a költő értékmegőrző, értékmentő szerepe és a költői feladatok továbbörökítése. A költészet, a költői feladatok időtlenek, mindent túlélnek és mindig szükség van rájuk. De az átörökítéshez az kell, hogy legyen méltó utód. Nagy László aggodalmát s egyszersmind bizakodását fejezi ki, hogy lesz majd valaki, aki ugyanazt vallja, amit ő: a költő arra hivatott, hogy átmentse egyik korból a másikba azt, ami értékes, aminek állandóan jelen kell lennie a világban. A legfontosabb dolog ezen értékek közül a Szerelem. A vers hangulatát, szerkezetét a benne feltett kérdések határozzák meg. Ezek a kérdések válasz nélkül maradnak, megszólítottjuk mindenki, aki a verset olvassa. Általában az EMBERHEZ szólnak.
Okostankönyv
Irodalom - 12. osztály | Sulinet Tudásbázis
Kőmíves Kelemenné szívszorító emléke elevenedik fel a "falban megeredt hajakat, verőereket" elképzelve. A művész a hasonló sorsúak, az áldozattá váltak iránti szeretetet, gyöngédséget, művük megbecsülését, életük értelmének bizonyítását is kötelességei közé sorolja. "Káromkodásból katedrálist" építeni, a feldúlt lelkek imájának otthonául, és a halálfélelem keselyűmadarát elűzni szintén nélkülözhetetlen emberszolgálat. A " túlsó partra" átúszó, kölykét mentő állatra utaló zárókép magában foglalja az Adytól, Babitstól, Radnótitól ismerős gesztust, az átmentést – itt talán egy történelmi korszakon túlra, talán az örökkévalóságba… A nagybetűs Szerelem jelentése pedig – két személy kapcsolatán túl – felöleli az életet, a költészetet, az emberi lélek minden értékét. Mi mindennel segíti hát a küzdő emberiséget a költészet? Védi, élteti lelki értékeinket, gyógyítja lelki gyöngeségünket. Nélküle megrekednénk az anyagi gondok, érvényesülési vagy élvezeti célkitűzések szintjén. Költészet nélkül az ember sokkal nehezebben (ha egyáltalán! )
A Szerelem minden pozitív emberi érték szimbóluma, a "ki teszi hát" kérdésekre adott válaszok összefoglalója. A hit is, amelynek katedrális állítódik, oltár a humánumnak, a hűségnek. E hűség az emberihez a vers legfontosabb etikai állítása. A költő feladata: minden körülmények között, ha lehetetlennek mutatkozik is, őrző és teremtő legyen. Az emberi szféra drámaisággal telített, de ami a valóságban kint nem, az a tudatban feloldható. Így válik a lehetetlen lehetségessé, a mítoszi feladatok teljesíthetők lesznek, még a legnagyobb próba: a halál legyőzése is. Rokon e vers tanítása azzal, amit József Attila így fogalmazott meg: "Nem szükséges, hogy én írjak verset, de úgy látszik, szükséges, hogy vers írassék, különben meggörbülne a világ gyémánttengelye. " Ezt a szintén mítoszi elemeket is magába foglaló képet bontja ki a maga költői világának eszközeivel Nagy László. A Ki viszi át a Szerelmet így válhat a személyes és az emberiségszintű életigenlés reprezentatív versévé. Azoknak a mondatoknak az egymásutánja, amelyekben a lírai hős a leginkább cselekvő, az emberi élet filozófiailag alapvető vonásait rögzíti.
A Ki viszi át a szerelmet című vers Nagy László legismertebb műve. Első vázlata 1954-ben készült el, végleges formája 1957 táján alakult ki, s végül 1964-ben jelent meg a Kortárs című folyóiratban. Az 1956-os forradalom eseményei Nagy Lászlót ugyanúgy megrendítették, ahogy másokat. Lelkiállapota romlott, derűs kedélye elkomorult. Ezt az elkomorodást a Ki viszi át a szerelmet című verse is bizonyítja. A külső események, a külvilág okozta rossz közérzet mellé a feleségéért való aggodalom társult: Szécsi Margit költőnő, aki Nagy László életét teljessé tette, mintegy kiegészítette, hosszan tartó, súlyos betegségben szenvedett. A Ki viszi át a szerelmet a személyes és az emberiségszintű életigenlés reprezentatív verse. Nem véletlen, hogy ez a legtöbbet idézett Nagy László-vers: tömörsége, feszültsége mindenkit megfog, kérdései elgondolkodtatnak. Népszerűségét jól jelzi, hogy az 1960-as években sorai szinte teljes egészében szállóigévé lettek. Nagy László irodalmunk "bartóki" vonalát képviseli.